„... kizárólag a városra költjük a rendelkezésünkre álló forrásokat”

- A nem éppen rózsás gazdasági környezetben, ellenzéki városként miként lehet talpon maradni, sőt várost fejleszteni?

- A válasz nagyon egyszerű. Az előző városvezetéssel szemben mi a városra költjük a rendelkezésünkre álló forrásokat. Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, nagyon sok furcsasággal találkoztunk 2019-ben, amikor átvettük a város vezetését. Számos átláthatatlan pénzügyi manővert, korrupciógyanús céghálót fedeztünk fel és számoltunk fel. Elég, ha csak a DVCSH eltávolítására, vagy a közvilágítási katasztrófa rendbehozatalára gondolunk. A ciklus elején munkánk jelentős részét ezeknek az ügyeknek az elvarrása, a hibák rendbehozatala tette ki.

- Aztán jött a Covid-válság…

- Igen, rengeteg tervünket kellett átütemeznünk a Covid megjelenése miatt. Óriási erőket kötött le, hogy fenntartsuk a város és intézményeinek működőképességét. És ha hozzáveszem a háborús környezetet, a rezsiválságot, akkor sajnos azt kell mondjam, hogy az utóbbi két évünket egyfajta válságmenedzselés töltötte ki. 

- Mekkora büdzsé áll az önkormányzat rendelkezésére, mennyi pénzből gazdálkodhat a város?

- A város költségvetését mindig igyekszünk a realitásokhoz igazítani, ami a gyakorlatban egy takarékos költségvetés elfogadását jelentette évről-évre. Idénre 31,4 milliárd forintot hagyott jóvá a közgyűlés. 

Mindenesetre azt remélem, hogy a városlakók semmit nem tapasztaltak az elmúlt évek nehézségeiből. A Rajta Újváros! Egyesület városvezetése ugyanis kezdettől fogva azon dolgozik, hogy a kieső bevételeinket más, akár közvetlen EU-s forrásokból pótoljuk, a fejlesztések ne álljanak le, Dunaújváros folyamatosan szépüljön és élhetőbbé váljon.

- Mit lehet tudni a kieső bevételekről?

- Szerintem közismert Dunaújvárosban is, hogy a Fidesz kormányzat számos intézkedésével igyekezett az elmúlt években nehéz helyzetbe hozni az önkormányzatokat, különösen az ellenzéki vezetésű városokat. A Rácalmást és Iváncsát is érintő úgynevezett különleges gazdasági övezet létrehozásával milliárdos nagyságrendű iparűzési adóbevételt vontak el a várostól, amelyet peres eljárással igyekszünk visszaszerezni, az ügy jelenleg a Kúria előtt van. Súlyos, szintén milliárdos nagyságrendűre duzzadt a Dunaferr felszámolása miatt kieső iparűzési adó és építményadó összege is. Ezekkel a bevételekkel természetesen számoltunk az adott év költségvetésének tervezésekor, és ezek nagyon hiányoznak a város kasszájából. Annál is inkább, mert a másik oldalon a kormányzat még a kieső iparűzési adó után is igyekszik beszedni tőlünk a szolidaritási adót.

- Az időlegesen, vagy tartósan kieső bevételek megnehezítik a fejlesztéseket. Mégis azt látni, hogy szinte folyamatosan újulnak meg középületek, az uszoda, az élményfürdő, a Szalki-sziget, kerékpárutak és parkolók épülnek, közvilágítás, körforgó…

- A sort hosszan lehetne folytatni még. Ahogy már jeleztem, városvezetésünk rendkívül aktív és mondhatom, sikeres a hazai és EU-pályázatok területén. Nagyon sok fejlesztési forrást nyertünk el és fordítottunk arra, hogy modernebb, tisztább és zöldebb környezetben élhessünk. Személy szerint is elkötelezett híve vagyok a fenntarthatóság és a zöld gondolat meghonosításának, s ennek számos jelét láthatjuk is már a városban. Természetesen más önkormányzatokhoz hasonlóan a válság éveiben külső forrásokat is igénybe vettünk és veszünk, erős és megbízható banki kapcsolatokat alakítottunk ki. Az elmúlt három évben durván 1,5 mrd. forint összegű fejlesztési hitelt igényeltünk, ami a nevéből adódóan nem használható fel üzemeltetésre, működtetésre, hanem csak és kizárólag fejlesztésre. Olyan projektekre kell itt gondolni, mint például a vízközmű rekonstrukció, utak, járdák felújítása, a partvédelmi rendszer fejlesztése, a szennyvíztisztító rendszer rekonstrukciója. A takarékos és gondos gazdálkodásunknak köszönhetően ezeket a hiteleket rendben és időben törlesztettük és törlesztjük. Politikai ellenfeleinknek a város eladósításával kapcsolatos rémhírei teljesen megalapozatlanok és nyilvánvalóan a politikai nyerészkedés a céljuk.