Emlékezés és díjátadás

A temetői kopjafánál találkozott reggel 9:30 órakor az emlékező közönség, hogy lerója tiszteletét '56 hősei előtt.

A Széchenyi István Gimnázium diákjainak ünnepi műsora megkapó hangulatot varázsolt az emlékezésen.

Őket követte Kovács István, görög katolikus parókus megindító ünnepi beszéde, majd az emlékező koszorúzás.

A Bartók Kamarszínház és Művészetek Házában rendezett ünnepi közgyűlés kezdetén az emlékező közönség a Dunaújvárosi Vegyeskarral közösen énekelte el a Himnuszt. (Vezényelt: Horváth Péter, karnagy.)

Majd az ünnepi közgyűlés folytatásában a Dunaújvárosi Vegyeskar,  Kodály Zoltán: A magyarokhoz című kórusművét adta elő.

Ezt követően Gasparik Gábor színművész előadásában Heltai Jenő: Szabadság című versét hallhattuk.

Cserna Gábor Dunaújváros MJV polgármestere, az ünnepi beszédét követően átadta az idei évi „Dunaújvárosért Díjakat”.

Dunaújváros MJV Közgyűlése által alapított elismerés azon személyeknek és közösségeknek adományozható, akik Dunaújvárosban, illetve Dunaújvárosért maradandót alkottak, illetve tettek. A díjat egy évben legfeljebb három személynek, illetve közösségnek lehet odaítélni.

Dunaújváros MJV Közgyűlése, a 406/2013-as (IX.19.) határozatának értelmében, az idei évben a Dunaújvárosért Díjat:

-a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestületének,

-a Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetségnek, valamint

-Boór Jánosnak adományozta.

            A Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola az idei évben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az intézmény 1953 októberében nyitotta meg kapuit, akkor még kis létszámmal. Hatvan év alatt, közel 400 fősre duzzadt a növendéklétszám, akik 25 pedagógus keze alatt fejlődhetnek.

            Az iskolában több zenekar is működik, úgy mint a fúvós-, vonós-, vagy a harmonika zenekar. A városi, önkormányzati rendezvények rendszeres fellépői, de ezen kívül az ország számos pontján öregbítik városunk jó hírnevét.

            A Művészeti Iskola pedagógusai és növendékei aktívan részt vesznek a nemzeti ünnepségeinken, jótékonysági koncerteken, díjátadásokon, ezzel is emelve az esemény nívóját.

            Az iskola alapítványa különböző eseményeket hívott életre hagyományteremtő szándékkal. Ilyen pl. az Újévi Gála Koncert, a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja, a Sándor Frigyes Díj megálmodása, a Nemzeti Összefogás Napi megemlékezés. De itt említhetjük az Emlékezés koncertet és az Adventi Hangversenyt is, melynek fő célja a történelmi egyházakkal való szoros kapcsolattartás.

            A régióban és a megyében is fontos zenei központot alkot az iskola, és különféle rangos zenei találkozók színtere, ilyen például a Megyei Zongora Négykezes-, a Megyei Vonós-, illetve a Regionális Klarinétos Találkozó, vagy akár a szülő-diák, illetve tanár-szülő-diák koncert.

            Az iskola különös figyelmet fordít a zeneelméleti képzésre, havi rendszerességgel pedig ún. házi koncerteket szerveznek, ahol a növendékek bemutathatják tehetségüket. A tantestület munkáját dicséri, hogy a különböző zeneművészeti szakközépiskolák felvételijén az itt tanuló diákok eredményesen szerepelnek, a megyei és az országos versenyeken pedig kimagasló pontszámmal érnek el kiváló helyezéseket.

            Az intézmény Regisztrált Tehetségpontként tehetségközvetítő feladatokat lát el, melynek során előadásokkal, konzultációkkal biztosítják a növendékek fejlődését, és továbbhaladásukat.

Dunaújváros MJV Közgyűlése a kimagasló és példaértékű szakmai tevékenység, illetve a dunaújvárosi fiatalok tehetséggondozásának elismeréseként az idei évben a „Dunaújvárosért Díjat” a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestületének adományozta.

            A Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetség elévülhetetlen érdemeket szerzett a helyi sportéletben kitűzött vállalásainak teljesítésével, amiére méltán lehetünk mindannyian büszkék.

            Közösségformáló szerepe – azon felül, hogy több ezer sportolni vágyót tud rendszeresen a sportpályákra szólítani – egyre inkább kiterjed, és pozitív hatással van jótékony akciókra, segítő programokra. Munkájával rendszeresen támogat, patronál nehéz helyzetben lévő, segítségre szoruló intézményeket, családokat, gyermekeket.

            Mind a technikai, mind a kommunikációs fejlesztések nagyban elősegítették, hogy a szövetség taglétszáma, mely jelenleg közel 1500 sportolót jelent, folyamatosan bővüljön, a korosztályok palettája pedig szélesedjen.

            Azzal, hogy a DLSZ az elmúlt évtizedekben több ezer fiatalnak nyújtott sportolási lehetőséget, életképes megoldást talált a modernkori problémára, hogy a fiatalokat kimozdítsuk a számítógépek mellől, ők pedig teljesítményükkel és kitartásukkal kiváló eredményeket elérve öregbítették városunk jó hírnevét.

            A DLSZ a városi sportélet fejlesztésének területén több éven át folyamatosan végzett kiemelkedő közösségépítő és hagyományőrző tevékenysége (mint például az évtizedek óta működő kispályás labdarúgó bajnokságok, vagy a szintén évtizedes múltra visszatekintő Carissa kupa), szintén elismerésre méltó, csakúgy, mint az egészséges életmód népszerűsítésének terén mutatott példaértékű munkája, hiszen nagyon sok fiatallal szerettette meg a mozgás örömét, a rendszeres sportolást, a tartalmas kikapcsolódást.      

            Dunaújváros MJV Közgyűlése, a város sportéletében végzett példamutató és lelkiismeretes aktivitása, a közösségért végzett maradandó munkája elismeréseként az idei évben, a „Dunaújvárosért Díjat” a Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetségnek adományozta.

            Boór János 1935. február 28-án született Előszálláson. Baracson végezte általános iskolai tanulmányait, majd a székesfehérvári Gépipari Technikumba járt középiskolába. A katonaság ideje alatt ismerkedett meg a rádióamatőr mozgalommal, és később a vecsési Híradásipari Szövetkezetnél rádióműszerész szakvizsgát tett, majd 1959-től műszerészoktatóként tevékenykedett a dunaújvárosi 316. számú MÜM Ipari Tanulóintézetben. Mindeközben folytatta tanulmányait, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán 1962-ben híradást és műszeripari ismereteket, a Dunaújvárosi Főiskolán pedig pedagógiai ismereteket szerzett 1980-ban. A Dunaferr Szakközépiskola műszaki pedagógusa volt egészen 1995-ig, a nyugdíjba vonulásáig.

            A 78 éves Boór János ma is polihisztornak számít. Aktív fotográfus, autodidakta képzőművész objekt készítő, költő és újságíró.

            Boór János rádióamatőr vezetőként, és tanári tevékenysége alatt is több évtizedes gyűjtési munka után kezdte el szétszerelni a technikákat és művészi szemmel igyekezett újra összeállítani azokat.

            Hulladéknak számító alkatrészekből minimal art lett, melyet híres művészettörténészek: dr. Szoboszlai János, dr. Petrányi Zsolt, P. Szabó Ernő, Dr. Wehner Tibor egyedinek és rendkívülinek ítélt. Első egyéni kiállítása 1999-ben a Dunaferr Szakközépiskolában volt a Folyosó Galériában, de számos helyen, így pl. Budapesten, Székesfehérváron, Ajkán, Oroszlányban is megcsodálhatták alkotásait az érdeklődők.

            Boór János a Rosti Pál fotóklub aktív tagja és kiállítója. A várost és környezetét rendszeresen fotózza. Több pályázaton, kiállításon szerepeltek és díjazták fotóit. Munkásságával kiérdemelte a Magyar Alkotócsoportok Országos Szövetségének fotóművész diplomáját. Több dunaújvárosi kiadványban, a Dunaferr című újságban, különféle albumokban szerepeltek fotói. Külsős újságírója a Dunaferr újságnak, 2008-ban pedig riportkönyvet adott ki „Arcok és értékek az acélvárosban” címmel. Három verseskötete jelent meg, 2005-től pedig aktív szereplője a Versbarátok Klubjának, mindemellett Dunaújváros Alapítóinak Egyesületének is.

Boór János egész életében várost és a közösséget szolgálta. Kiemelkedő és példaértékű szakmai életútja, a dunaújvárosi közösségért végzett lelkiismeretes tevékenységének elismeréseként Dunaújváros Közgyűlése a „Dunaújvárosért Díjat” Boór János részére adományozta.

A díjazottak tiszteletére Bárdos Lajos: Csillagvirág, Dana-dana című művét a Dunaújvárosi Vegyeskar adta elő, s a Szózat közös eléneklését követően, az ünnepi fogadáson, Gombos István humán ügyekért felelős alpolgármester úr mondott pohárköszöntőt, s méltatta a díjazottakat.